NEPÁL by WIKIPÉDIA

Nepál

 

 

Nepál
संघीय लोकतान्त्रिक गणतन्त्र नेपाल Sanghiya Loktāntrik Ganatantra Nepāl
Nepál zászlaja Nepál címere
Nemzeti mottó: Az anya és az anyaföld többet ér, mint a mennyek királysága. Nemzeti himnusz: Sayaun Thunga Phool Ka
Fővárosa	Katmandu
é. sz. 27° 42′ k. h. 85° 19′27.7, 85.3166666667
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Ram Baran Yadav
Alelnök	Parmanand Jha
Miniszterelnök	Madhav Kumar Nepal
Hivatalos nyelv	Nepáli
Egyesítés	1768. december 21.
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	40
Becsült	29 519 114 fő fő (2008.)
Rangsorban	40
Népsűrűség	184 fő/km²
GDP	2008.
Összes	12,636 milliárd dollár (115) PPP: 31,592 milliárd dollár
Egy főre jutó	457 dollár (167) PPP: 1140 dollár
HDI (2007.)	0,534 (142) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	147 181 km²
Rangsorban	93
Víz	2,8 %
Időzóna	nepáli idő (UTC+5:45) nincs (UTC+5:45)
▼ kinyitEgyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Nepáli rúpia (NPR)
Nemzetközi gépkocsijel	NEP
Hívószám	977
Internet TLD	.np

Nepál (nepáli nyelven: नेपाल) független dél-ázsiai állam. India és Kína közé ékelve, a Himalája területén fekszik. Magyarországnál másfélszer nagyobb, tengerparttal nem rendelkezik. 1768 óta tartó függetlenségét több-kevesebb külső segítséggel sikerült megőriznie. 2007. december 28-án, történelmi szavazás eredményeként, a parlament a királyság eltörlése mellett foglalt állást,^[1] majd az újonnan megválasztott nemzetgyűlés 2008. május 28-án eltörölte a 240 éve fennálló monarchiát és Nepált demokratikus köztársasággá nyilvánította.^[2]

Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajza 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 2.1 A nepáli állam előtörténete 2.2 Az egységes Nepál 2.3 A királyság hosszú agóniája 2.4 Jelenlegi politikai állapot 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.3.1 Királyok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.2.1 Kulturális világörökség 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepek 11 Források 12 Külső hivatkozások

Földrajz [szerkesztés]

Nepál domborzati térképe

Nepál térképe

Nepált általában három övezetre osztják: magashegység, alacsonyabb hegység, 'Siwalik' és 'Terai' régió. Ezek az övek kelet-nyugati irányúak. Az északról délre folyó folyók tagolják őket.

Domborzat [szerkesztés]

Délen a síkság az indiai Gangesz-síkság része, annak északi pereme. Három nagy folyó alakította ki ezt a tájat: a Kosi, a Narayani, és a Karnali. Éghajlata meleg, párás.
Az alacsonyabb hegység (Pahad) 1000–4000 méter magas hegyekből áll. E régiót két hegylánc uralja, a 'Mahabharat Lekh' és a Shiwalik-hegység (más néven Churia-hegység). Itt fekszik a Katmandu-völgy, az ország legtermékenyebb és legvárosiasabb területe. A többi völgytől eltérően az úgynevezett Belső Tarai (Bhitri Tarai Uptyaka) magassága 2500 méter és gyéren lakott.
A magashegység, a Himalája, Nepál északi részén emelkedik. Itt találhatók a világ legmagasabb hegyei, köztük is legmagasabb a 8850 méter magas Mount Everest. Ez a hegylánc a határ Tibet felé. A világ tíz legmagasabb hegye közül hét Nepálban található: Lhoce, Makalu, Cs-Oju, Kancsendzönga, Dhaulagiri, Annapurna, Manaszlu.

Vízrajza [szerkesztés]

Folyói a Gangeszbe ömlenek.

Éghajlat [szerkesztés]

Nepál öt éghajlati zónára osztható, nagyjából a tengerszint feletti magasság szerint. A szubtrópusi övezet 1200 méter alatt fekszik, a mérsékelt övezet 1200 és 2400 méter között, a hideg övezet 2400 és 3600 méter között. 3600 és 4400 méter között magashegyi az éghajlat, 4400 méter felett az örök hó birodalma található.
Nepálban öt évszak tapasztalható: nyár, monszun, ősz, tél, tavasz. A Himalája blokkolja télen a Közép-Ázsia felől fújó hideg szeleket, egyúttal a monszunszelek északi határát képezi.

Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]

A tájat eredetileg sűrű erdő borította. Minden régióban az erdőirtás az egyik fő probléma, amely eróziót okoz és ezzel rombolja ökoszisztémát.

Nemzeti parkjai [szerkesztés]

150 km távolságon emelkedik a felszín közel tengerszintről 8000 méter magasra. Emiatt rendkívül változatosak a tájak.^[3]

• Langtang Nemzeti Park az első nemzeti park volt a Himalájában. Ez van legközelebb Katmanduhoz. A természeti környezet megőrzése mellett azzal egyenrangú célja a hagyományos nepáli életforma bemutatása.
• Szágarmantha Nemzeti Park (Mount Everest). Területéhez több más igen magas hegy tartozik. A természeti világörökség része.
• Csitván Királyi Nemzeti Park az úgynevezett Belső Terai területén fekszik, a világörökség része.
• Shey Pokhsundo Nemzeti Park a legnagyobb területű nemzeti park Nepálban. A Himalája fő láncán túl, a tibeti fennsíkon fekszik.
• Rara Nemzeti Park az ország legnagyobb tavának környéke.
• Royal Bardia Nemzeti Park eredetileg királyi vadászterület. Tigrisre vadásztak itt a nepáli királyok.
• Khaptad (Baba) Nemzeti Park középhegység igen gazdag állatvilággal.
• Makalu Barun Nemzeti Park és Természetvédelmi Terület Kelet-Nepálban elszigetelt terület, ahol a magashegyi élővilág mellett még ma is hagyományos gazdálkodás folyik.

Természeti világörökségei [szerkesztés]

Az UNESCO a természeti világörökség részének tekint két nemzeti parkot (Szágarmantha Nemzeti Park, Csitván Királyi Nemzeti Park). A Katmandu-völgy is a világörökség része, természeti értékei miatt is.

Történelem [szerkesztés]

Hindu templom Patanban

Óind eredetű nevének jelentése nem tisztázott.

A nepáli állam előtörténete [szerkesztés]

A Katmandu-völgyben talált neolitikus eszközök bizonyítják, hogy a Himalája vidékén legalább 9000 éve él ember.
I.e. 1000 körül a régióban kis királyságok és nemzetségek szövetségei álltak fenn. Ezek egyikéből, a Shakya nemzetségi szövetségből származott Siddharta Gautama herceg (i.e. 563-483), aki lemondott a királyságról, aszkétikus életet élt és akit Buddha néven ismerünk. I.e. 250-ben a régió az Észak-Indiában uralkodó Maurya Birodalom befolyása alá került, a 4. században pedig a Gupta-dinasztia vazallusa lett. A nepáli királyságról jó leírást adott 645 körül Xuanzang kínai buddhista zarándok. A 11. század végén Dél-Nepál a dél-indiai Chalukaya Birodalom befolyása alá került. A Chalukaya-dinasztia uralma idején a királyok által patronált hinduizmus helyett a korábbi buddhizmus ismét elterjedt az országban. A kisállamok rendszerre jellemző a következő időszakra. 1482-ben a régió három királyságra oszlott: Katmandu, Patan, Bhaktapur.
A három királyság közötti évszázados rivalizálás után, a a 18. század közepén a gurka Prithvi Narayan sah egyesítette a királyságokat. Indiából szerzett fegyvereket és segítséget, megvásárolta a szomszédos indiai királyságok semlegességét, és 1765-ben kezdte művét. Véres csaták és ostromok után három évvel később, 1768-ban egyesítette Katmandu-völgyet.

Az egységes Nepál [szerkesztés]

A történelmi Nepál régió lényegesen nagyobb, mint a mai állam. A Tibetbe vezető hágók birtokáért folyó egymást követő háborúkban a nepáliakat visszavonulásra és súlyos jóvátétel fizetésére kényszerítették a tibetiek. Nepál és a Brit Kelet-Indiai Társaság rivalizált a Nepál határai mentén fekvő kisebb államok birtokáért. Ez vezetett az angol-nepáli háborúhoz (1815-16). A háborút követő béke területi katasztrófát jelentett Nepál számára. Sikkim és a Terai vidéke a Társaság birtoka lett.
A királyi családon belüli frakcióharcok az instabilitás periódusát hozták. 1846-ban kiderült, hogy a királynő a gyorsan növekvő hatalmú hadvezér, Jung Bahadur Rana elmozdítását tervezi. Ekkor fegyveres összeütközés tört ki a katonaság és a királynőhöz hű emberek között. Ezután több száz herceget és főnököt végeztek ki az országban. Jung Bahadur Rana győztesen került ki a harcból és megalapította a Rana-dinasztiát. A király hatalma névlegessé vált, a miniszterelnök tisztsége örökletes lett és a tényleges hatalom birtokosává vált. A Ranák britpárti politikát folytattak, segítséget nyújtotta a szipoj-lázadás leverésében 1857-ben (és később mindkét világháborúban). A Terai bizonyos részei visszakerültek Nepálhoz a britek békés gesztusaként, hálából a szipoj lázadás idején az India feletti brit uralom helyreállításához nyújtott segítségért. 1923-ban Nagy-Britannia és Nepál formálisan is barátsági szerződést kötött, ezzel Nagy-Britannia elismerte Nepál függetlenségét.
Az 1940-es évek végén az újonnan kialakult demokratikus irányzatú mozgalmak és politikai pártok kritikával illették a Ranák autokratikus uralmát. Közben Tibetben megerősödött a kínai hatalom az 1950-es években, ellensúlyként India katonai segélyt nyújtott északi szomszédjának, hogy megelőzze Nepálban a kínai befolyást. India támogatta Tribhuvan királyt, aki 1951-ben lépett trónra, és az új kormányt, amely leginkább a Nepáli Kongresszus Párt tagjaiból állt. Ez véget vetett a Ranák hegemóniájának a királyságban. A király és a kormány közötti hatalmi harc évei után a király 1959-ben bevezette a pártnélküli panchayat rendszert. Így kormányozták Nepált 1989-ig, amikor a "Jan Andolan" (Népmozgalom) alkotmányos reformokra kényszerítette a monarchiát és 1991 májusában többpárti parlament alakult.

A királyság hosszú agóniája [szerkesztés]

1996-ban a Nepáli Kommunista Párt (Maosták) harcot indítottak azzal a céllal, hogy a király parlamenti rendszerét szocialista népköztársaság váltsa fel. Ez vezetett a hosszú nepáli polgárháborúhoz, amelynek több mint 12 000 halottja volt. 2001. június 1-jén mészárlás volt a királyi palotában, meghalt a király, a királyné, összes gyemekük, a király három testvére, valamint egy unokatestvére és három nappal később a trónörökösből lett kérész életű király is, Dipendra. A hivatalos változat szerint Dipendra herceg ölte meg a szüleit, mert elutasították igényét, hogy beleszólhasson felesége kiválasztásába. Utána öngyilkos lett. Sokféle spekuláció kelt életre a nepáliak között a királyi családban történt tömegmészárlás okáról. A trónra Dipendra halála után Birendra király testvére, Gjanendra lépett. 2005. február 1-jén Gjanendra feloszlatta a kormányt, a teljes végrehajtó hatalmat magához vonta, így remélte leverni a maoista mozgalmat. 2005. szeptemberében a maoisták kinyilvánították három hónapos egyoldalú tűzszünetük végét, mert nem teljesültek igényeik.
2006. április 21-én Gjanendra király a két hete tartó tüntetések hatására lemondott a teljhatalomról és a többpárti demokrácia irányába tett nyilatkozatokat. A tüntetéseknek 14 halálos áldozata volt. A király felkérte az ellenzéki pártokat, hogy állítsanak miniszterelnök-jelölteket. 2005. február 1-je után 2006. április 30-án lett újra miniszterelnöke az országnak, amikor beiktatták hivatalába Giridzsa Praszad Koiralát.
A király teljhatalomról való lemondása azonban nem oldotta a társadalmi feszültségeket. 2007 decemberében a parlament a királyság megszüntetéséről és a köztársaság kikiáltásáról döntött.^[4]

Jelenlegi politikai állapot [szerkesztés]

Az országban jelenleg egy nagyobb politikai átalakulás zajlik. A 2008. április 10-én megtartott, az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztásáról kiírt választást a maoisták nyerték meg. Ez megnövelte annak a lehetőségét, hogy a jelenleg uralkodó Gjanendra nepáli király lemondjon a trónról és a címről, és így ő legyen az ország utolsó királya.
Az újonnan megválasztott nemzetgyűlés 564 tagja 560 szavazattal 2008. május 28-án eltörölte a 240 éve fennálló monarchiát és Nepált független, oszthatatlan, szuverén, szekuláris és teljesen demokratikus köztársasággá nyilvánította. A következő választott kormány működési kereteit szintén a nemzetgyűlés dönti el.
Májusban a parlament kezdeményezésükre kikiáltotta a köztársaságot. Három hetet adtak az uralkodónak, hogy elhagyja palotáját. Ezzel a 240 éves nepáli királyi tisztség megszűnt. Gjanendra elfogadta a döntést és betartva a határidőt, önként távozott.

Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]

Alkotmány, államforma [szerkesztés]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]

Politikai pártok [szerkesztés]

A nepáli parlament ezidáig 7 pártból állt. A legerősebb párt a szociáldemokrata párt 111 hellyel a parlamentben. A második legerősebb párt a Nepáli kommunista párt (Ekikrit Marksbadi ra Leninbadi), 71 hellyel.

Királyok [szerkesztés]

Bővebben: Nepál uralkodóinak listája

Közigazgatási felosztás [szerkesztés]

Nepálban 14 zóna található. A 14 zónát 75 körzet alkotja.

• पुर्व / Purva / Keleti régió
  • Mechi zóna körzetei: Ilam (26), Jhapa (28), Panchthar (51), Taplejung (73).
  • Kosi zóna körzetei: Bhojpur (11), Dhankuta (18), Morang (43), Sankhuwashabha (62), Sunsari (69), Terhathum (74).
  • Sagarmatha zóna körzetei: Khotang (37), Okhaldhunga (49), Saptari (63), Siraha (67), Solukhumbu (68), Udayapur (75).
• मध्य / Madhya / Központi régió
  • Janakpur zóna körzetei: Dhanusha (19), Dolkha (20), Mahottari (40), Ramechhap (55), Sarlahi (64), Sindhuli (65).
  • Bagmati zóna körzetei: Bhaktapur (10), Dhadhing (17), Kathmandu (35), Kavre (36), Lalitpur (38), Nuwakot (48), Rasuwa (56), Sindhipalchowk (66).
  • Narayani zóna körzeti: Bara (8), Chitwan (12), Makawanpur (41), Parsa (53), Rautahut (57).
• पश्चिम / Pashchim / Nyugati régió
  • Gandaki zóna körzetei: Gorkha (23), Kaski (34), Lamjung (39), Manang (42), Syangjha (71), Tanahu (72).
  • Lumbini zóna körzetei: Argakhnachi (2), Gulmi (24), Kapilbastu (33), Nawalparasi (47), Palpa (50), Rupandehi (60).
  • Dhaulagiri zóna körzetei: Baglung (3), Mustang (45), Myaghdi (46), Parbat (52).
• मध्य पश्चिम / Madhya Pashchim / Középnyugati régió
  • Karnali zóna körzetei: Dolpa (21), Humla (25), Jumla (29), Kalikot (31), Mugu (44).
  • Rapti zóna körzetei: Dang (15), Pyuthan (54), Rolpa (58), Rukum (59), Salyan (61).
  • Bheri zóna körzetei: Banke (7), Bardiya (9), Dailekh (14), Jajarkot (27), Surkhet (70).
• सुदूर पश्चिम / Sudur Pashchim / távolnyugati régió
  • Seti zóna körzetei: Achham (1), Bajhang (5), Bajura (6), Doti (22), Kailali (30).
  • Mahakali zóna körzetei: Baitadi (4), Dadeldhura (13), Darchula (16), Kanchanpur (32).

Védelmi rendszer [szerkesztés]

Bővebben: Nepál hadereje

Népesség [szerkesztés]

Általános adatok [szerkesztés]

Legnépesebb települések [szerkesztés]

Bővebben: Nepál városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]

Az ország lakosságának 12,8%-a cshetri, 12,7%-a hill-bahun, 7,1%-a magar, 6,8%-a tharu, 5,6%-a tamang, 5,5%-a newar és 3,9%-a yadav. Ezenkívül gurungok és serpák is élnek itt.
A lakosság 49%-ának a nepáli az anyanyelve. Fontosabb nyelvek: Maithili (12,4%), Bhojpuri (7,6%), Tharu (5,9%), Tamang (5,2%), Newari (3,6%) és Magar (3,4%).
A lakosság 80%-a hindu. Az országban egyébként ez volt az államvallás 2006 áprilisáig.

Szociális rendszer [szerkesztés]

Gazdaság [szerkesztés]

Általános adatok [szerkesztés]

A magasabban fekvő medencékben búzát, kukoricát, kölest termesztenek. A monszun hatása alatt álló dombvidék jellegzetes terményei: rizs, juta, tea, gyümölcsfélék. A hegyi legelőkön jelentős az állattenyésztés. Ipara fejletlen, kizárólag a mezőgazdasági terményeket dolgozza fel.

Gazdasági ágazatok [szerkesztés]

Mezőgazdaság [szerkesztés]

Ipar [szerkesztés]

Kereskedelem [szerkesztés]

Az országra jellemző egyéb ágazatok [szerkesztés]

Közlekedés [szerkesztés]

Bővebben: Nepál vasúti közlekedése

Kultúra [szerkesztés]

Oktatási rendszer [szerkesztés]

Kulturális intézmények [szerkesztés]

Kulturális világörökség [szerkesztés]

• A Katmandu-völgy nem csak természeti értékei, hanem a nepáli kultúrában betöltött szerepe miatt is a világörökség része.
• Buddha szülőhelye, Lumbini a világ buddhista vallású embereinek fontos hely.

Tudomány [szerkesztés]

Művészetek [szerkesztés]

• Nepál művészete

Hagyományok, néprajz [szerkesztés]

Gasztronómia [szerkesztés]

Turizmus [szerkesztés]

Sport [szerkesztés]

Ünnepek [szerkesztés]

• február 18.: Shiva Ratri
• február 19.: nemzeti ünnep
• február 20.: a serpák napja
• április 14.: a nepáliak napja
• május 4.: Buddha halálának napja
• július 31.: Janaï Purnima
• augusztus 1.: a tehén ünnepe Gaï Jatra
• szeptember 10.:
• szeptember 16.:
• szeptember 27.:
• szeptember 28.: nemzeti ünnep
• november 12-14.: Tihar ünnepe