2011. november 4., péntek
2011. október 19., szerda
2011. szeptember 22., csütörtök
2011. szeptember 18., vasárnap
2011. szeptember 7., szerda
2011. szeptember 6., kedd
2011. szeptember 4., vasárnap
2011. szeptember 1., csütörtök
2011. augusztus 27., szombat
2011. augusztus 26., péntek
2011. augusztus 11., csütörtök
2011. július 28., csütörtök
2011. július 26., kedd
2011. július 13., szerda
2011. július 9., szombat
2011. július 6., szerda
2011. július 2., szombat
2011. június 30., csütörtök
2011. június 28., kedd
2011. június 23., csütörtök
2011. június 20., hétfő
2011. június 15., szerda
2011. június 6., hétfő
2011. május 30., hétfő
2011. május 27., péntek
2011. május 25., szerda
2011. május 23., hétfő
2011. május 20., péntek
2011. május 19., csütörtök
2011. május 18., szerda
2011. május 16., hétfő
2011. május 12., csütörtök
2011. május 10., kedd
2011. május 8., vasárnap
2011. április 28., csütörtök
2011. április 27., szerda
2011. április 23., szombat
2011. április 22., péntek
2011. április 15., péntek
ÖNGYILKOSSÁGOT MEGELŐZŐ TRAUMATIZÁCIÓ by Szenti Tibor
ÖNGYILKOSSÁGOT MEGELŐZŐ TRAUMATIZÁCIÓ
Az öngyilkossági gondolatokkal foglalkozó ember tettének
elkövetése előtt valamilyen formában mindig jelez. Ez lehet finom
éreztetés, homályos célozgatás, mások sorsával való példálózás, konkrét
figyelmeztetés, sőt nyílt és baljós fenyegetés is. Olyan is van, aki egy szót
sem szól, csupán a depressziója jelzi, hogy mi a szándéka. "Fülünk" kell
arra, hogy kihalljuk belőle a könyörgő, segítségért folyamodó embert és
viselkedését vagy szavait komolyan vegyük.
"Az alábbi négy, az öngyilkosságot megelőző traumatizációt találtuk
jellemzőnek:
1. tárgyvesztés,
2. szégyen,
3. bűntudat,
4. nárcisztikus sérelem.
Ez utóbbi mindig önsajnálatba torkollik. Az öngyilkosságot
megelőző állapotban megjelenik még a
"[...]a személyiség dinamikája egyetlen irányba fejlődött, míg a többi
irányba elnyomorodott[...] az egyén torzítva észleli a világot."^'^^
Az öngyilkosságot megelőző folyamatban a pszichésen beteg ember
saját hangulatának áldozatává válik és növekedik a belső bizonytalansága.
Szorongása önmaga ellen irányuló agresszióba nyilvánul meg. Megjelenik
az "önmegsemmisítő fantáziálás". Ez az önértékelés zavarát is jelzi. Az
elhárító lelki erők csökkennek. Ezekhez gyakran társulhat szexuális jellegű
lelki trauma is. Rögzülnek az önmegsemmisítő gondolatok, majd az önkezű
halálra való készülődés veszi kezdetét. A háttérben mindig föUelhetők a
szociális nehézségek is.
beszűkülés is. Ez így jellemezhető:Az öngyilkosjelöltek zöme nem akar megsemmisülni, csupán a testét
kívánja "életképtelenné" tenni. Elképzelésük szerint: "A lét egy más
dimenzióba helyeződik át, melyet egy sajátos »logikai« alapon
szerveződött fantázia, képzet, gondolatvilág jellemez. "^"^ Ez az álláspont
nem föltétlenül vallásos meggyőződéshez köthető.
A Lüscher-tesztes vizsgálat alapján megállapítható, hogy a
gyermeknél például az anyával való kapcsolat sérülése vezet az
öngyilkossághoz. A tizenéves
"[...Jkisgyermekre jellemző autonómia igényük van, felfokozott,
kielégítetlen szeretetigénnyel és önszabályozó tendenciákkal, másfelől
makacsságra, rigiditásra való hajlam jellemzi őket."^"'' Mindehhez
"koravén lelkiismeret", fokozott szégyenérzet stb. is társulhat. Ezek
természetesen egyénenként, sorsonként eltérhetnek egymástól.
Bruce Danto pszichiáter 1976-ban fogalmazta: "A páciens
legtöbbször nem tudja, hogy még a végső stádiumban is fontos célt
teljesíthetne életével. Családja és barátai igénylik vezető szerepét,
elszántságát, az életnek értelmet adó létét és érdekét abban, hogy a család
is megbékéljen betegségé vei |...] A betegnek fel kell hívni a figyelmét arra,
hogy öngyilkosságával magától és családjától venné el a lehetőséget, hogy
elérjék ezt az utolsó célt. Az öngyilkosság a visszamaradok számára
jelentene büntetést, mégpedig büntudatérzést."szuicidnál föllelhető vonások:VÉRZÉSES SHOCK ......2.
VIII. A vérzéses shock
„
Igitur corde percusso sanguis multus fertur, venae elanguescunt, color pallidissimus, sudores frigidi malique odoris tamquam inrorato corpore oriuntur, extremisque partibus frigidis matura mors sequitur.” Aulus Cornelius Celsus: De Medica (1478) Liber V. 28.8.
1. Néhány általános megjegyzés
A vérzéses shockot Celsus fenti, klasszikus leírása alapján jellemezhetjük ma is: „mikor a szívet éri sérülés, rengeteg vér távozik, az érverés eltűnik, a bőr nagyon halovány lesz, hideg, rossz szagú verejtékezés kezdődik – mintha a testet harmat áztatná, a végta-gok kihűlnek és a halál gyorsan bekövetkezik.”
A shock halálhoz vezető állapot; John C. Warren (1895) szerint „a momentary pause in the act of death”. A kezelés sikere döntően a korai felismerésen múlik, mindig gondolni kell a shockra, ha az anamnézis és a rizikófaktorok alapján felmerülhet valamelyik típusának gyanúja!
A shock nem azonos a hipotenzióval (a keringés kompenzációs mechanizmusai miatt a hipotenzió nem feltétlen velejárója a shocknak). Nem minden hipotenzív állapot jelent shockos keringést – és nem minden shockos állapot jár együtt alacsony vérnyomással.
Didaktikailag (a szindróma oka szerint) elkülöníthetők a főbb osztályok (hipovolémiás, kardiogén, disztributív és egyéb, pl. obstrukciós), de (!) több tucatnyi „shockos” állapot létezik – a klinikai shock „típusok” nem jelentenek abszolút kategóriát. A kategóriáktól függetlenül a kórállapot legfontosabb tényezője az elégtelen szöveti perfúzió (a perctérfogat lehet alacsony, vagy akár magas is), vagyis a kiváltó októl függetlenül az összes shock típusban a fő patogenetikai faktor az oxigén szükséglet és az oxigén kínálat közti egyensúly felborulása, ami a sejtek működési zavarához vezet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)